2011. február 14., hétfő

Mátyás bevonul Budára

1458. január 24-én a Budán és Pesten összegyűlt rendek e napon egyhangúlag királlyá választották Hunyadi Mátyást.

A király kolozsvári szülőháza
(fametszet, 19. század)
 Az ifjú Hunyadi ekkor még Prágában Podjebrád György cseh kormányzó foglya volt, aki némi készpénz és a Katalin lányának tett házassági ígéret fejében szabadon bocsátotta. Az új király szabályos koronázása késett, hiszen a Szent Korona III. Frigyesnél volt.
Mátyás február 14-én meglepő határozottsággal kezdte meg uralkodását.
Az országos méltóságokba saját családja embereit emelte, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választották mellé.
Mátyás legfontosabb tanácsadója az atyai barát, Vitéz János váradi püspök volt.

Mátyás király
hermelingalléros köpenyben
(festmény, 16. század)

Az 1458. júniusi pesti országgyűlés végzései a köznemességnek kedveztek. Elrendelték, hogy az ország védelme a királyra, a főpapokra és a főurakra tartozik, nemesi felkelés csak végső esetben hirdethető. A köznemesség kivívta, hogy az évenként tartandó országgyűléseken a nemesség fejenként jelenhessen meg. A végzések nyomán alacsonyabb, köznemesi származásúak kerültek a bíróságok, a kincstartóság, a budai udvarbíróság élére.

Keservesen csalódott azonban Szilágyi Mihály, akit Mátyás hamarosan kizárt a kormányzásból. Hatalmának elvesztésébe azonban nem tudott belenyugodni. 1459-ben unokaöccse ellen fordult, aki ezért Világos várába záratta. Börtönéből csak akkor szabadult ki, amikor vállalta a török elleni harcot.

1460-ban erdélyi vajda és az alsó-magyarországi részek kapitánya lett. Egy ütközetben török fogságba esett, s mivel nem volt hajlandó elárulni Nándorfehérvár sebezhető pontjait, a szultán lefejeztette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése