2011. január 19., szerda

Példaképeink - gróf Klebelsberg Kunó

Gróf Klebelsberg Kunó (Magyarpécska, Arad megye, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter.
 
Klebelsberg Kunó a III. évezred minisztere
(Részletek Hencz Péter "Gróf Klebelsberg Kuno, a harmadik évezred minisztere" c. könyvéből.)



"Ha megnyirbálják szárnyaimat, lábamon fogok járni; ha lábaimat levágják, kezeimen fogok járni; ha ezeket is kitépik, hason fogok csúszni. " (Gróf Bethlen István Klebelsbergről)

Dr. gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 23-án született az Arad vármegyében fekvő Magyarpécskán. Édes- Farkas Aranka ősi dunántúli középnemesi család sarja. Édesapja osztrák hivatalnok-katonatiszti arisztokrata. A tiroli család eredete a XVI. századig vezethető vissza, ősi fészke Thumburg vára, amely még ma is áll. A férfi ősök mind katonák voltak, akik a török elleni harcokban jeleskedtek. A grófi cím egyik ősétől ered, aki Budavár bevételénél harcolt. "És ne vádoljanak engem, mert véletlenül német nevem van;
Buda visszafoglalásakor a török elleni küzdelemben mély sebbel együtt kapta a grófságot egyik ősöm; azt hiszem tehát van jogom a vérkeresztség folytán nekem is ehhez a földhöz 9 válaszolta egy magyarságát érő szélsőséges támadásra a nemzetgyűlésben. Édesapját korán, másfél éves korában elveszíti Székesfehérváron telepszenek le. Nevelésében egyik nagybátyja segédkezett sokat.
A ciszterci rend iskolájában tanul és érettségizik. Vallásos neveltetése, katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározza. Érdeklődése építész-művészi, de a család kívánságára a hagyományoknak megfelelően rövid ideig a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója. E rövid kitérő után jogot tanul Budapesten, Bécsben, Berlinben és Münchenben; Párizsban a Sorbonne-on államtudományokat. Történelmet és közgazdaságtant is hallgat. Tanulóévei korán kezdődtek és haláláig tartottak. Állandóan tanult, olvasott, jegyzeteket gyűjtött és elmélkedett. Reneszánsz emberekre emlékeztető káprázatos sokoldalúságát és későbbi enciklopédikus tudását már fiatal éveiben megalapozta.

Kiváló szónok és író volt. Az államtudományi doktorátus megszerzése (1898) után előkelő származása ellenére végigmegy a közigazgatási ranglétrán (segédfogalmazó, miniszterelnökségi államtitkár, közigazgatási bíró és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár). Fiatalon nősül, felesége Botka Sarolta ősi, XIII. századbeli magyar nemesi családból származott, akit a legnagyobb gyengédséggel és szeretettel vett körül élete végéig.
Kolozsvár, majd Sopron nemzetgyűlési képviselője. 1917-től fél évig Tisza István mellett miniszterelnökségi államtitkár. 1919-ben a vörös terror elől Békés megyében bujdosik. Bethlen Istvánnal szervezi a későbbi kormánypártot. A konszolidációs Bethlenkormányban fél évig belügyminiszter, majd közel 10 éven át, 1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Széles körű műveltsége, szakértelme rendkívüli munkaintenzitással párosult. Munkamódszerével kapcsolatban "mozgó minisztériumról" beszéltek.
Kiváló munkatársakkal vette magát körül. Minisztersége alatt az oktatás egyik legnagyobb, legátfogóbb és legsikeresebb reformja történt az óvodától az egyetemig. Többek között megépíti a debreceni, pécsi és szegedi egyetemeket, 21 klinikát, létrehozza a Testnevelési Főiskolát, "5000 népiskolát" épít, elsősorban az alföldi tanyavilágban, kevesebb, mint három év alatt. Szeged országgyűlési képviselőjévé választják 1926-ban, majd 1931-ben. Pécsi, szegedi, római egyetemek díszdoktora. 1931 augusztus 18-án a Bethlen-kormány lemondásával minisztersége megszűnik.

A maga diktálta óriási munkatempó, az állandó szélsőséges politikai támadások aláássák egészségét és alkotóereje teljében paratifusz fertőzésben szívroham következtében 1932. október 11-én váratlanul meghal. Temetése során Kossuth búcsúztatása óta gyászszertartáson néni vett részt ennyi ember. Kívánságára a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat.
Gróf Klebelsberg Kuno küldetéses ember volt. A trianoni tragédia után az ország számára kiutat talált és mutatott, felismerve a kibontakozás módját. Tízéves kultuszminisztersége céljának a magyar kultúra értékeinek Trianon utáni megmentését és gyarapítását tekintette. Felismerte, hogy az ország megmaradásának és a reménytelen helyzetből történő felemelkedésének egyetlen eszköze a kultúra. 1931 október 5-én Szegeden, már mint búcsúzó kultuszminiszter, a következőket mondotta az egyetem tanári karának: "Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbrafordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék...

Legyünk tisztában, hogy nemcsak az a lehetőség áll előttünk, hogy Trianont a mi javunkra revideálják, lehetséges egy második alternatíva is, amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azon törekvésekkel szemben, amelyekben hazánk romlását és pusztulását láttam. Meggyőződéses embert el lehet pusztítani, de meggyőződéséből eltávolítani nem lehet."
(Beszámoló a szegedi m. kir. Ferencz József Tudományegyetem 1931-32. évi működéséről.)

Az iskolaépítő és iskolareformer
Klebelsberg kultuszminisztersége idején, irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig, a tanügyi reformtól az iskolaorvosi rendszer kiépítéséig.
Iskolareformjának és egész kultúrpolitikájának is elvi alapja a "neonacionalizmus" volt (melyet marxista történészek tudatosan félremagyaráztak és a sovinizmussal azonosítottak). A megcsonkított, feldarabolt országban, ahol a lakosság saját erejébe vetett hite, önbizalma szertefoszlott, újszerű nemzeti érzést kell kibontakoztatni: az alkotó, munkás, tevékeny és szorgalmas hazaszeretetet. "Háromféle magyar hazafiság van: szqnokló, kesergő és alkotó hazaszeretet". Nem rendelkezünk anyagi-gazdasági értékekkel, de ezeréves kultúránk időtálló, maradandó értékeket hozott létre. E tekintetben felette állunk a trianoni békeszerződésben kárunkon létrehozott nemzeteknek. Ez volt a marxisták által bírált "kultúrfölény" államtudományi műszava. E felfogásban nem volt szomszédellenesség, csupán vitathatatlan ténymegállapítás.
A környező országok katonai fölényével szemben csak akkor tudunk fennmaradni, ha kultúrfölényre törekszünk. "A lefegyverzett ország igazi honvédelmi tárcája a közoktatásügyi tárca" - mondotta gyakran. Klebelsberg az európai nemzetek karakterológiai jegyeit tanulmányozva jutott arra a megállapításra, hogy a legfontosabb a művelődési képességre való hajlam. Ezért az új európai tekintély szerzésnek, felemelkedésünknek záloga a modern, európai szintű oktatási-nevelési intézményrendszer. Tovább kell fejlesztenünk és modernizálni kell a meglévő művelődési intézményrendszerünket, mely záloga lehet a nemzet gerincét adó erős, európai szintű, művelt polgári értelmiségi középosztálynak. Másrészt biztosítani kell, hogy a paraszt és munkásfiatalok saját természetes közegükben maradva, onnan erőszakosan nem kiszakítva, alapos műveltséget kaphassanak.

Klebelsberg óriási népiskola-építési programot indított el az Alföldön: kevesebb, mint három év alatt dán mintára 5784 tantermet, 2278 tanítólakást, összesen 8062 új iskolai objektumot építtet! Megkétszerezte az elemi népoktatás hajlékait! Az iskolák megépítésére törvénnyel kötelezi a birtokosokat.
Az iskolák modern téglaépületek voltak vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal, palatetővel háromszobás tanítói lakással, az Alföldön mind ez ideig ismeretlen, téglából épült disznóóllal. Az iskolákban kápolna vagy oltárfülke is volt. Összehasonlításképpen Magyarország ezt megelőző 1036 évében 6374 népiskola épült. Három év alatt többet fordított népiskolák létesítésére, mint a kiegyezés korának 50 éve alatt! Az öt kilométeres sugarú körök közepén elhelyezkedő új tanyasi iskolák a tanyavilág kultúrközpontjai lettek rádióantennákkal, könyvtárakkal, gramofonnal, filmvetítő gépekkel felszerelve. Itt tartották összejöveteleiket a gazda-, iparos- és olvasókörök. Klebelsberg szeme előtt Dánia példája lebegett, amely évtizedek alatt a kisgazdák eldorádója lett. Az iskolák dísznövényeket tartalmazó egységcsomagokat kaptak a minisztériumtól. A pedagógusok kinevezésekor még arra is volt gondja, hogy a fiatal tanítónők és tanítók lehetőleg ugyanabba a tanyai iskolába kerüljenek, ekként növelve az összeházasodás és letelepülés esélyeit. Számos házasság jött így létre. A kultusztárca részesedése a költségvetésből a következőképpen alakult: 1896-1900: 2,7%, 1924-25: 8,7%, 1928-29: 10,5% és 1931: 15%!

Az iskolaépítéssel párhuzamosan új, modern, az európai reformpedagógiai törekvések minden pozitívumát érvényesítő tantervet vezet be. Az elemi iskolát nyolc osztályossá szervezi át, melyre kétéves továbbképző iskola épül. A tankötelezettség így türelmi időszak után 16 éves korra emelkedik. A középiskola reformjának egyik célja, hogy a szülők érdekeltségét elterelje a csakis humán-bölcsész alapozást nyújtó gimnáziumtól, és a gyerekeket a gyakorlatiasabb, polgári érdekeltségű és irányultságú középiskola felé irányítsa. Az új tanterv kiemelt szerepet biztosít a gyár nyugati nyelvek tanításának. "Hányszor láttam vérző szívvel, hogy kiváló tudású, rendkívül szellemes emberek, akik itthon a legnagyobb megbecsülésben részesülnek, az idegen előtt hiányos nyelvismeretük következtében gyámoltalan emberek benyomását teszik." (A magyar gyermektanulmányi kongresszuson, 1926 február 2-án tartott beszédéből.) Az 19247 évi XI. törvény biztosítja, hogy a "tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben, általános műveltséghez juttassa ".

A vallásos nevelésbe az összes történelmi vallás, felekezet beletartozott diszkrimináció nélkül. Az új tanterv különös gondot fordít a testnevelésre, egészségügyi ismeretek közvetítésére, kézimunkára. A reform biztosítja a korábban nem létező kisebbségi tannyelvű népiskolák hálózatát (német, szlovák, szerb, horvát, rutén és román nyelven). Korszerűsíti az iparos-és kereskedőtanonc iskolákat megteremti az eddig még hazánkban nem létező felső mezőgazdasági iskolát (47), hogy a kisgazdák fiai "atyjuk földjére visszatérve intenzív és okszerű módon gazdálkodjanak". Új alapokra helyezi a polgári iskolai tanárképzést, az alapképzést négy évről öt évre emeli. Ennek keretében teremti meg Budapestről Szegedre való leköltöztetéssel a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát (1928), ahol a hallgatóknak az egyetemen is kellett előadásokat hallgatniuk.

(forrás: www.morahalom.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése