2011. január 2., vasárnap

Meszlényi Zoltán a vértanú püspök

Meszlényi Zoltán Lajos (Hatvan, 1892. január 2. – Kistarcsa, 1951. március 4.) magyar vértanú püspök.

Meszlényi Zoltán

XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta boldoggá avatását. A boldoggáavatási szertartásra 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában.

1948-ban Rákosi a kommunista párt budapesti vezetőinek értekezletén bejelentette, hogy a klerikális reakcióval az év végéig végezni kell.
A hatalomnak döntő szava volt abban, kiből lehet egyházi vezető, és kiből nem. A katolikus egyház első embere, Mindszenty bíboros még ellenállt. 1945-től 1948-as letartóztatásáig Mindszenty József bíboros testesítette meg a kiépülő kommunista diktatúrával szemben a katolikus alternatívát.

Mindszenty mind a deportált zsidók és malenkij robotra hurcoltak, mind a kitelepített svábok és felvidéki magyarok, mind az internáltak és bebörtönzöttek érdekében szót emelt. Nézetei elemzéséből az is kiderül, hogy nem közismerten hajlíthatatlan természete tette őt ’’párbeszéd-képtelenné” a kommunistákkal szemben, hanem az a felismerés, hogy a diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.
Papjaihoz intézett utolsó üzenetében ezt a programot adta: ’’Világító oszlopok legyünk!” Mindszentyit a fogságban testileg-lelkileg megkínozták, s hazug vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy fölháborodást váltott ki.

Mindszenty bíboros letartóztatását követően az esztergomi káptalan nem az állam által kijelölt békepapot választotta az egyházmegye vezetőjévé, hanem a jog szerint is elsődlegesen esélyes Meszlényi Zoltán segédpüspököt.


Meszlényi Zoltán püspökké szentelése

Meszlényi lett az egyházmegye vezetője.

Már 1946 szeptemberétől készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette.

1950. június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták.

Már halott volt, amikor 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba szállították, 10-én temették el.
Halálát utólagosan anyakönyvezték, 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd földi maradványai az esztergomi bazilikába kerültek.

XVI. Benedek pápa július 3-án hagyta jóvá azt a dekrétumot, amely elismerte Meszlényi Zoltán vértanúságát. Apostoli levelében március 4-ét, a püspök születésnapját jelölte ki ünnepéül.
Meszlényi Zoltán a 28. magyar boldog.

a boldoggá avatási ünnepség
Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá:
Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997),
Romzsa Teodor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001),
Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és
Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004).

2006. szeptember 17-én XVI. Benedek pápa képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtt boldoggá avatta Salkaházi Sára vértanúhalált halt szociális nővért.
A boldoggá avatásra váró magyarok között van
Mindszenty József (1892-1975) bíboros,
Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök,
Kaszap István (1916-1935) jezsuita novícius,
Scheffler János (1887-1952) és
Bogdánffy Szilárd (1911-1953) partiumi vértanú püspökök,
Bogner Mária Margit (1905-1933) vizitációs nővér,
Kelemen Didák (1683-1744) minorita szerzetes,
P. Marcell Marton Boldizsár (1887-1966) karmelita atya, továbbá
Bódi Mária Magdolna (1921-1945),
Brenner János (1931-1957),
Csepellényi György (1626-1674),
Dr. Kucsera Ferenc (1892-1919) és
Torma János (1914-1937).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése