2011. január 12., szerda

Jány Gusztáv rehabilitálása

2011. január 12-i hír:

Rehabilitálnák a doni sereg korábban felmentett parancsnokát
Posztumusz vezérezredesi rangot kér az államfőtől a jogsértően elítélt és kivégzett Jány Gusztáv védője

Magyar Nemzet:
Schmitt Pál államfőhöz fordult kedden a második magyar hadsereg egykori parancsnokának védője. Galli István lapunknak elmondta: azt kéri, az államfő nevezze ki posztumusz vezérezredessé a háborús bűncselekmény miatt 1947-ben jogsértően elítélt és kivégzett Jány Gusztávot. A volt tisztet a Legfelsőbb Bíróság 1993-ban felmentette a koholt vádak alól.


Ki volt Jány Gusztáv?

Vezérezredes, a Donnál harcoló 2. magyar hadsereg parancsnoka. Harcolt az első világháborúban. Különböző parancsnoki tisztségeket látott el. 1940-ben Horthy a 2. hadsereg parancsnokává nevezte ki, annak élén vett részt az erdélyi bevonulásban, majd a Szovjetunió elleni hadjáratban, ahol korrekt vezetőnek bizonyult.
Miután a szovjetek a Donnál áttörték a magyarok védelmét, elkeseredésében igen kemény hangvetelű hadparancsot adott ki. Hat hét múlva viszont a körülmények részletes ismeretében egy másik hadparancsában kijelentette, hogy hadserege „becsülettel állta a harcot”.
A Szovjetunióból való visszatérése után nyugállományba került, a Vörös Hadsereg előretörésekor Németországba költözött. Szálasi alatt nem volt hajlandó szolgálni.
1946-ban szabad akaratából tért haza, hogy a népbíróság előtt önkéntes áldozatával megmenthesse tiszttársait. Halálra ítélték és kivégezték. Ügyének 1993-as újratárgyalásakor a Legfelsőbb Bíróság felmentette.
 

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------





1947. november 25-én Jány (Hautzinger) Gusztáv tábornokot golyó általi halálra ítélték, és november 26-án kivégezték. A Magyar Köztársaság Legfelső Bírósága 1993. szeptember 27-én „Jány Gusztáv volt vezérezredest az ellene emelt vád alól felmentette, mert a terhére rótt cselekményt nem követte el.”


„Nem én vagyok erős, hanem aki mögöttem áll, Krisztus”
Jány Gusztáv tábornok, a II. hadsereg parancsnoka emlékére
A két dátum előzményére a ma 68 évvel ezelőtti drámai események kapcsán emlékezünk: 1943. január 12-én heves tüzérségi tűz után az urivi hídfőből megindult az orosz támadás. A hősiesen védekező, de reménytelen helyzetbe került II. magyar hadsereg felmorzsolódott. Vitéz Kapi Béla nyugállományú alezredesnek a Dunántúli Harangszóban megjelent adatai alapján a veszteség a magyar történelem egyik legsúlyosabbja volt: 120ezer fő elesett, 30-35ezer megsebesült, 35-40ezer fő esett fogságba. A Donnál harcoló II. magyar hadsereg parancsnoka bár többször jelezte a felszerelés elégtelenségét, kezét megkötötte, hogy német alárendeltségben harcolt. Bátorságát jelzi parancsnokként az első vonalban szerzett sebesülést már 1942. augusztusában.
A háború után 1946 végén barátai tanácsa ellenére önként hazatért.
1947. szeptember 25-én kezdődött népbírósági tárgyalása. A vádirat koncepciós és politikai jellegű volt, a tanúk, mint például Illés Béla, a szovjet hadsereg ezredese és mások kitalált és képtelen hazugságokkal vádolták. 

Az 1945 utáni úgynevezett független Magyarországon működő úgynevezett demokratikus rendszer, szovjet nyomásra kimondott halálos ítéletet követően Jány Gusztáv felállt, és ezt mondta: „Kegyelmet nem kérek, mert ezzel elismerném bűnösségemet.” Védőügyvédje beszédében ezt mondta: „Jány Gusztávért most imádkoznak katonái.”
Az ügyvéd által mégiscsak beadott kegyelmi kérvényt követően a Budapesti Népbíróság az elítéltet kegyelemre méltónak találta.
Bár a Népbíróságok Országos Tanácsa is kegyelemre javasolta, olyan nagy volt a politikai nyomás, hogy mégis a fenti halálos ítéletet hozták meg ellene 1947. november 25-én.
Mikor családtagjai bementek hozzá elbúcsúzni – tulajdonképpen unokahúgának férje, Balikó Zoltán evangélikus tábori lelkész – és megkérdezték tőle, hogy tud ilyen erős lenne ezt válaszolta: „Nem én vagyok erős, hanem aki mögöttem áll, Krisztus.”

Jány vallásosságát mutatta, hogy mindennap olvasta a Bibliát és sokat imádkozott. A siralomházban Balikó Zoltán volt nála. Pál apostol leveléből ezt olvasta fel: „Mert akinek élete Krisztus, annak a meghalás nyereség.”

Az ítélet végrehajtása után a rákoskeresztúri új köztemetőben temették el Jány Gusztávot. 25 esztendőig jeltelen fakereszt alatt feküdt. 1972-ben a család titokban áthozatta szülei sírjába, a farkasréti temetőbe, nevét azonban csak 1992-ben lehetett ráírni. A rehabilitálási eljárásban Galli István egyházi jogász vett részt. Néhány éve teológusok emlékeztek meg a mártír tábornok sírjánál. 

(forrás: evangelikus.hu)


Kapcsolódó cikkek: A doni katasztrófára emlékezünk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése