2011. január 22., szombat

gróf Széchenyi István és gróf Dessewffy József

gróf Széchenyi István
A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője.

1830. január 28-án jelent meg.

Széchenyi 10.000 Ft hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. Ez sarkallta őt a Hitel megírására.

A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az ősisét (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére.
Az ősiség törvényének értelmében a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették azokat. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.

A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát.


Széchenyi gondolata annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet:  lelkes híveinek tábora mellett ellentábor is kialakult.

Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című munkájában reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva azokat).

gróf Dessewffy József

1771-ben születik egy Sáros megyei kisvárosban, és 1843-ban hal meg. Gróf, író, szerkesztő, politikus. 1795-ben részt vett a francia háborűban, majd 1802-től különböző vármegyék képviselőjeként közügyekkel, különösen sajtóügyekkel foglalkozott.
1802-30 között ötször választják meg országgyűlési követnek.
Komoly patrióta, erkölcsnemesítő és rendi hagyományőrző.
Mindemellett államférfi, ráadásul konzervatív, ami ugyen nem ugyanaz, mint a reformer, és olyan szépírói lektori felügyeletet tudhat maga mellett, mint Kazinczy és Döbrentei Gábor. Aktív részese a Kazinczy által vezényelt nyelvűjítás évtizedének.
A Habsburg-abszolutizmus ellen küzdő nemesi közjogi ellenzék egyik vezéregyénisége.
1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgatója. Érdemeket szerez a gondolat-, vallás- és szólásszabadság előharcosaként.

gróf Dessewffy József


A sajtószabadság fontosságának gondolatát ő viszi be a magyar köztudatba. 
Széchenyinek a Hitelben lefektetett eszméit felforgatónak találta, amely nem egyeztethető össze az ezeréves alkotmánnyal.


Számtalan történelmi, nyelvészeti és gazdasági cikket (sőt verset is) írt, lényegében az általa Kassán alapított Felsőmagyarországi Minerva folyóiratban.

Élete végén a reformkor nagy vitáiban mind irodalmi, mint politikai téren sajnos vereséget szenvedett.
"A Hitel czímű munka Taglalatja" soraiban a birtokos nemesi érdek és a rendi ellenzékiség álláspontjáról bírálta Széchenyi körvonalazatlan programját.

Véleményét Széchenyi Világ című könyve megsemmisítő bírálatban részesítette.
Az akadémia 1844-iki közülésén br. Eötvös József végül szép emlékbeszédet tart "a társaságnak ez egyik legszeretetreméltóbb tagja felett", de valójában soha nem fért be sehová, és kihagyták mindenhonnan.


Mai világunkat figyelve talán érdemes újra megismerkedni munkásságával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése